 |
Madárvideók: |
Búbosbanka |
 |
Nagy fakopáncs |
 |
Feketerigó |
 |
Fehér gólya |
 |
Széncinege |
 |
Füstifecske |
 |
 |
 |
Odútakarítás Kókán, a Hajta-patak mellékágát szegélyező galériaerdőben
November 8-án megkezdtük a kihelyezett madárodúk takarítását, cseréjét az egyik legrégebbi odútelepünkön. Az első farönkből készült odúkat még 1983-ban helyeztem ki ezen a területen. Mára ezekből már egy sem található, fokozatosan kicseréltük deszkaodúkra az eltelt évek folyamán. Az élőhely is átalakult az elmúlt több mint három évtized alatt. A zsombékos mocsárrét lassan bebokrosodott, a víz visszahúzódott. Napjainkban már csak a hajdani kenderáztatók mélyebb részein van jelen időszakosan a csapadékosabb őszi és a kora tavaszi hónapokban. A langyos tavaszi estéken felcsendülő békakoncert sem hallható már a környéken. Még mielőtt hozzáfogtunk az odúk takarításának, a Civil Ház kertjében feltöltöttük a kihelyezett madáretetőket. Terveink szerint decemberben, Mikulás környékén egy bemutató gyűrűzést tartunk, ahol az etetőkre járó madárfajokat igyekszünk megfogni függönyhálókkal és bemutatni az érdeklődőknek.
Napfényes, enyhe időben kezdtük a munkát. Kettő és félóra alatt 50 db. B típusú odút ellenőriztünk. Az elhasznált fészkeket eltávolítottuk az odúkból, viszont a mogyorós pelék által elfoglalt odúkat óvatosan visszahelyeztük, miután mogyoróval és dióval kedveskedtünk nekik. Találtunk még ébren lévő mogyorós peléket, de néhány odúban már megkezdték a téli álmukat. A túra során láttunk, illetve hallottunk szén és kékcinegéket, nagy fakopáncsot, zöld küllőt, fekete harkályt, mezei verebeket, ökörszemet, balkáni gerlét, csízeket, szajkót, dolmányos varjút, hollót, egerész ölyvet és karvalyt is.
Kertész László
Fotók: Sárközi Tamás, Kertész László
Peletúra Kókán 2015.10.23.
Az idei pele túrát eredetileg szeptember 26-ra terveztük, azonban a hűvös, esős idő miatt el kellett halasztani egy későbbi időpontra.
Október 3-4 foglalt volt, hiszen ezen a két napon tartottuk az Európai Madármegfigyelő Napokat, ami egy fix időpont, ezért ezen nem lehet módosítani. Az utána következő hetek szintén alkalmatlanok voltak a túrára, mivel állandóan esett az eső. Végül október 23-át jelöltük ki, mert erre a napra viszonylag jó időt ígért a meterológiai előrejelzés. 9 órától mint egy hatvan fő tekinthette meg az előadást a kókai odútelepek "titokzatos albérlőiről" a Civil Házban. Menetközben még néhányan csatlakoztak a csapathoz, így 64 résztvevője lett a túrának.
A hagyományos Malom árok útvonalon is módosítani kellett egyéb okok miatt, ezért a Varga-hegy területén lévő másik odútelepet vettük célba. A Malomárokban lévő odútelepünkön mind a négy faj(mogyorós pele, erdei pele, mókus, erdei egér) is előfordul szép számban, ezen a másik élőhelyen viszont az erdei pelét az előző hétvégén tartott ellenőrzés alkalmával csak 1 odúban találtuk meg. A várakozásnak megfelelően több odúban is láthattuk a mogyorós peléket és erdei egereket, a jóval ritkább és fokozottan védett erdei pele sajnos már nem tartózkodott abban az odúban, amiben előzőleg megfigyeltük. Rövid tanácskozás után úgy határoztunk, hogy felkeressük a távolabb lévő odútelepet a Malomárok Észak-keleti részén, ahol az előző terepbejárás alkalmával 7 odúban voltak erdei pelék. Így viszont a meghirdetett 2 km-es út mint egy 4 kilométerrel meghosszabbodott.
Sajnos azonban már itt sem találtuk meg az odúkban az erdei peléket, csak néhány mogyorós pelét és erdei egeret láttunk. Ebben az időszakban az erdei pelék nappal is aktívak, igyekeznek minél többet táplálkozni a téli álom megkezdése előtt. Sajnos a mókusok is szemérmesek voltak és nem mutatták meg magukat, pedig a vörös és sötétbarna példányok is előfordulnak ezen az élőhelyen. Négy alkalommal kellett átkelni a megduzzadt Hajta-patak mellékágán, ami megnehezítette, de egyben kalandossá tette a túrát. Habár nem sikerült mindent megmutatni a jelenlévőknek, talán kárpótolta őket a szép őszi idő, a táj és a bejárt élőhelyek varázsa.
Jövőre a hagyományos Malomárok útvonalon igyekszünk megtartani a pele túrát, ami jóval rövidebb és vadregényesebb környezetben fog lezajlani.
Kertész László
Fotók: Szabó Tünde, Kepes Dorka, Laczkó Tamás, Suri Ferenc
Európai Madármegfigyelő Napok 2015
Október 3-án Tápiószecsőn, 4-én Farmoson gazdagodhattak maradandó élményekkel a program résztvevői. Kellemes, nyárutót idéző napsütésben zajlott a madarak megfigyelése Tápiószecsőn a halastavaknál, illetve a második napon a farmosi gátőrháznál, ahol madárgyűrűző bemutatóval tettük színesebbé a programot. 47 madárfaj 379 egyedét figyeltük meg a két nap folyamán. A ritkább fajok közül megcsodálhattuk a tó felett vadászó halászsast, a holló kergette rétisast, aki figyelemre sem méltatta szemtelen madártársát. A jelenlévő gyerekek körében nagy sikert aratott az egzotikus szépségű jégmadár, őszi-téli madárvendégünk a nagy őrgébics, illetve a bájos barkóscinege csapat. A vájt fülű madarászok hallhatták a felettünk vonuló erdei pacsirta kellemes énekét, a nádas mélyéről pedig a rejtett életmódot élő guvat visítását.
Farmoson Vidra Tamás tájegység vezető, aki egyben a Tápió-vidéki helyi csoport elnöke is, ismertette a Tájvédelmi Körzet nevezetességeit. A két napos programon 84-en vettek részt.
KL.
Fotók: Szabó Tünde, Morvai Szilárd, Kertész László
Megfigyelt madarak listája megtekinthető itt: EMN 2015
Véget ért a 2015-ös nyári szezon!
A tábor július utolsó hetén indult ,az első nap a két állandó hálóhely felállításával kezdődött, ami a 40 fokos melegben nem is volt olyan egyszerű feladat. A második napon érkezett meg első gyűrűzőnk Vízkert András, akivel még számtalan úgynevezett kalózhálót állítottunk fel, némelyiket csak mellcsizmával lehetett megközelíteni de ott fogtuk a legérdekesebb fajokat.
Ezek mellet megkíséreltünk fürjet is 4 éjjelen át folyamatosan ment ...a hangozása míg végül az utolsó előtti reggelen sikerült is egy példányt fognunk, így 1 hét alatt 43 madárfaj került a hálókba. A következő héten Tóth Roland gyűrűző munkálkodott, akinek külön gratulálunk a 44 fajhoz ezzel felállítva a legtöbb fogott madárfaj rekordját. A terület szolgáltatta a jobbnál jobb madarakat például fekete harkály, kis fakopáncs sordély, füzikék és számtalan fülemülesitkét.
Az elkövetkező időszakban is vártak ránk meglepetések, a rét közepén felállított fürjhálóban reggel fürjet nem de egy fiatal cigányrécét találtunk, továbbá meglepően magas számban fogtunk nyaktekercseket. Egy szedésben akár négy gyűrűtlen egyed is volt nem is beszélve ugyanebben a szedésben lévő sárgarigóról és erdei pityerről. Csihar László hete egy kicsit gyengébbre sikerült a vártnál mert a hét felétől déli szél fújt szinte végig néha fordult csak meg észak-keleti irányúvá de így is sikerült egy sordélyt és számos fecskét fognunk. Az utolsó hét : újra Vizkert András gyűrűzött bár ez a hét csak öt naposra sikeredett de felülmúlt minden várakozást. Elég lenne csak számokat mondani: 2300 gyűrűzött madár és 44 faj mindössze öt nap alatt, ez önmagában sok de még ennél is több munka volt kiszedni az esti behúzásban megakadt 460 madarat és az utána lévő reggeli kihúzásban megakadt több mint 500 madarat. Hét szedő három és fél órán át szedte a madarakat miközben folyamatosan folyt a gyűrűzés a táborban.
Az utolsó pár nap valóban fárasztó volt de mindent a madarakért. Ezúton is szeretném megköszönni a munkát Nádai Botondnak, Sári Gergőnek és Nádai Zsombornak, hogy kitartottak a maratoni madárszedésen. Ezen a nyáron gyűrűzőink voltak: Vizkert András, Tóth Roland, Kiss Bence, Benei Zsolt, Szénási Valentin és Csihar László. Remélem a következő szezon is ugyanilyen jó lesz és még több érdeklődővel találkozhatunk .
Szauer Zsolt
Fotók: Sári Gergő
A tövisszúró gébics nyomában, gólya és szalakótafiókák gyűrűzése
A Tápió-vidéki helyi csoport életében már megszokott dolog, hogy egy napon több program is megrendezésre kerül. Június 27-én is ez történt, hiszen a "Tövisszúró gébics nyomában" elnevezésű túrát Kókán, a gólya és a szalakótafiókák látványgyűrűzését pedig Tápióságon tartottuk.
A gébics túrát megelőzően egy előadás keretében szerezhettek ismereteket a résztvevők nem csak a tövisszúró gébicsről, hanem a "csendes társáról" a karvalyposzátáról is. A felkeresett élőhelyen aztán madártávlatból és testközelből is látható volt mind a két faj, ugyan is az előzőleg felállított hálókkal sikerült fogni, hímet, tojót, fiatal madarat egyaránt. Az említett két madárfajon kívül még a hálókba került: széncinege, fekete rigó, gyurgyalag is. A séta során 8 tövisszúró gébics revírt sikerült feltérképezni. Közben láttunk és hallottunk citromsármányokat, tengeliceket, zöldikéket, partifecskéket, gyurgyalagokat, sordélyt, fülemülét, barátposzátát, erdei pintyet, egerész ölyvet, kakukkot, füsti és molnárfecskéket. A túra végén felkerestük a kókai gyurgyalagtelepet.
14 órára Tápióságra hirdettük meg a kazánkéményen költő gólyapár fiókáinak a gyűrűzését. Már a meghirdetett időpont előtt legalább 60 érdeklődő várta a csapatunk megérkezését.
A gyűrűzést megelőzően a Tápió-vidéki gólyák helyzetéről, fészkelési szokásairól, táplálkozásukról, a rájuk leselkedő veszélyekről és a védelmükről kaptak tájékoztatást. Mivel Tápióságon a fészek kazánkéményre épült, és a szerelő-létrán megközelíthető, ezért a kosaras emelőre itt nincs szükség. A másik lényeges dolog, hogy külön napon tartjuk a fiókák gyűrűzését, az érdeklődők nagy létszáma miatt.
A nap zárásaként a tápiósági Nagyréten kerestük fel az egyik odúnkat, ahol a cseperedő szalakótafiókák gyűrűzését láthatták a résztvevők. Természetesen a gyűrűzés előtt, tájékoztattuk az érdeklődőket, hogy az odút csak tisztes távolságból távcsővel figyelhetik meg, illetve a fiókák gyűrűzése gyorsan történik, mivel a madár fokozottan védett és kerülni kell a felesleges zaklatásukat.
A Tápió-vidéki szalakótaállomány örvendetesen gyarapodik, az odútelepítésekkel már olyan hajdani élőhelyekre is sikerült visszacsábítani, ahol évekig nem költött. Összesen mint egy 80 érdeklődő kísérte figyelemmel az összetett programot a nap folyamán.
Kertész László
Fotók: Szabó Tünde, Sári Gergő, Kertész László
Gólyafiókák gyűrűzése a Tápió-vidéken
Már a hagyományoknak megfelelően június 20-21-én végeztük a fiókagyűrűzést a térségben. Az idén is, mint minden évben voltak új fészkelések, illetve néhány régebbi fészket nem foglaltak el a madarak. 20-án a Jászfelsőszentgyörgyön történt baleset miatt nem folytattuk tovább a programot. Így ezen a napon nem kapott gyűrűt a lábára a szentlőrinckátai, a tóalmási, dányi és a tápiószecsői fészekalj. Összesen 27 fióka.
Vasárnap viszont az összes tervezett fészket felkerestük és megjelöltük a fiókákat. A Tápió-vidéki gólyák 98%-a villanyoszlopon fészkel, kettő lakott fészek található kazánkéményen. Illetve három, de az egyiket nem foglalták el a madarak. (ezt a fészket márciusban szereltük fel Tápiószentmártonban) Az egyik kazánkéményen lévő fészek Tápióságon, a másik Farmoson található.
A farmosi fészekhez a daruskocsi emelési magassága kevés, a szerelőlétráról sem lehet a fészekhez hozzáférni, ezért itt nem lettek a fiókák meggyűrűzve. Tavaly szereztünk tudomást arról, hogy Tápiószelén a Zsófia utcában is van egy lakott gólyafészek, azonban a romos épület melletti oszlophoz nem tudtunk odaállni az elburjánzott növényzet miatt. A gyűrűzés előtt néhány nappal értesítettek bennünket, hogy Tápiószele volt polgármestere irányításával egy utat készítettek számunkra, hogy az ittlévő fiókákat is megtudjuk jelölni. Ez úton is hálás köszönetünk Kovács Ferencnek.
A fiókák jelölése mellett természetesen most is, mint minden alkalommal, eltávolítottuk a fészkekből a veszélyes anyagokat. Horgászzsinórt, bálazsinórt, műanyagháló darabokat, stb.Tápiószőlősön a 311-s út sarkán lévő fészeknél az egyik fiókáról úgynevezett " uborka hálót" távolítottam el. A háló rátekeredett a madár fejére, szárnyára, lábára. Egy szál, mintegy zabla, akadályozta a táplálkozásban. Szerencsére időben érkezett a segítség, így a fióka sérülés nélkül megúszta.
Az általunk felkeresett fészkekben összesen 98 fióka volt, 4 fióka még nem volt elég fejlett ahhoz, hogy gyűrű kerüljön a lábára. 13 fióka bizonyítottan elpusztult a költés korábbi szakaszában, záptojásból 6 darabot találtunk. Júniusban egy egészséges fióka kiesett a fészekből Tápiógyörgyén. Mivel gyorsan kellett intézkedni és a visszahelyezésre nem volt mód, ezért Ladányi Anna tagtársunk a jászberényi állatkertbe szállította a fiókát.
A kétnapos programon 543-an kisérték figyelemmel az eseményeket. Az első napon az MME budapesti helyi csoportjából ketten segédkeztek a program lebonyolításában. Július végén felkeresem az összes általunk ismert gólyafészket a Tápió-vidéken. Ekkor már állnak a fiókák a fészekben, így a tényleges számuk megállapítható. A felmérés eredménye fog bekerülni a gólya adatbázisba.
Kertész László
Fotók: Szabó Tünde, Kertész László, Suri Ferenc