OzoneNetwork interjú Orbán Zoltánnal

Az OzoneNetwork "Egyenlítő" című műsora 2016. február 2-ai adásának témája az MME januári hírfolyama volt (január 20-ig). Rideg Richárd műsorvezető az alábbi témák hátteréről beszélgetett munkatársunkkal (zárójelben az egyes beszélgetésblokkok kezdő időpontja látható):

1. Denevérek befalazása vs. madár- és denevérbarát falfelújítás
2. XIII. Országos Sasszinkron (10:30'-tól)
3. 2016 év madara a haris (16:14'-től)
4. 2016 év hüllője a kockás sikló (20:46'-tól)
5. Romániai összefogás madárvédelmi és vadászati szervezetek között a vörösnyakú ludak telelőhelyének védelmében (25:58'-tól)
6. Három ragadozómadár-mérgezési eset is történt hazánkban 2016 első húsz
napján (32:45'-től)
7. Az MME Tápió-vidéki Helyi Csoportja macskabagolyodúkat helyezett ki Kóka térségében

Képgaléria >

Madárgyűrűző bemutató Kókán 2016.01.30.

2016. január 30-án megtartottuk második madárgyűrűző bemutatónkat a Civil Ház kertjében felállított madáretetőknél. Sajnos az időjárás nem volt túl kedvező, ugyanis reggelre sűrű köd fogadott minket. Ennek ellenére reggel 8 órakor kiraktuk a függönyhálókat, majd 9 órakor megtörtént az első ellenőrzés.
A program végére összesen kb. 40 madarat sikerült megjelölnünk. A fogott fajok zöme széncinege volt, de sikerült még zöldikéket, tengeliceket és kék cinegéket is fogni. Emellett hallottunk még meggyvágókat, fenyőrigókat, nagy fakopáncsot és csuszkát is. A bemutatót délben fejeztük be.

Összesen 31 fő vett részt a programon és a rossz időjárás ellenére elmondhatjuk, hogy jó hangulatban telt. A munkában három közszolgálatos hölgy is segédkezett (Szinyei Merse Pál gimnázium, Budapest). Rájuk a jövőben is számítunk a rendezvényeinken. Köszönjük minden érdeklődőnek és segítőnek a részvételt.

Mikus Máté- Kertész László

Odútakarítás Tóalmáson 2016.01.17.

2016. január 17-én a tóalmási tagjaink közül négyen, odúellenőrzést és odú- takarítást végeztek a hajdani Andrássy kastélypark területén lévő madárodú telepünkön, Kormány Gábor irányításával.

Gábort gyerekként ismertem meg, 1987-ben szerveztem be tagnak az MME-be. Az utolsó akácfára épült gólyafé-szek a nagyapja kertjében volt Tóalmáson. 1986-ban villám csapott az akácfába és a fészek megsemmisült. A következő évben egy műfészket szereltünk fel egy közeli akácra, amelyben még utána hosszú évekig költöttek a gólyák.

Gábor beszámolója a munkáról: " A 41 B típusú odút takarítottuk ki. 4-en voltunk: Menyhárt Csaba, Kormány Bence, Kormány Zsófi és Kormány Gábor. 1 odú hiányzik azt pótolni kell.
1 odút nem értünk el, 2 db odút hosszában a fakopáncsok megkezdtek, de még használhatók. kb 8-10 odú nyílását tágították ki a harkályok. 10 db odúban találtunk pelére utaló nyomokat, 8 odúban semmilyen fészket nem találtunk. 15 odúban találtunk cinke fészket, 1 odúban mezei veréb fészket, 1 odúban amelyiknek a fakopáncsok kitágították a röpnyílását, seregélyfészket és benne egy elhullott fiókát. 2 odúban cinkefészekben záptojások, az egyikben egy elpusztult kiszáradt kifejlett széncinege volt.

Az odútakarítást 9:00 órakor kezdtük és kb. 12:00 órakor végeztünk vele. Tiszta napos hideg idő volt -1, 2 fok volt. Rengeteg cinegét láttunk, főleg széncinegét, de néhány kékcinegét, tengelicet, zöldikét és fekete harkályt is megfigyeltünk. Hallottunk fakopáncsot, és láttunk 2 példány hollót is. "

Kertész László

Képgaléria >

Méhészet és természetvédelem a Tápió-vidéken

2015. december elején megkeresett telefonon az Országos Magyar Méhészeti Egyesület Pestmegyei Szervezetének elnöke és megkért, hogy tartsak egy előadást januárban a soron következő közgyűlésükön.

Örömmel mondtam igent, mert a méhészek és a természetvédők viszonya kissé "fagyosnak" mondható, nem csak a Tápió-vidéken, hanem mindenütt ahol a gyurgyalag fészkel a térségben. A gyurgyalag (Merops apiaster) latin neve "méhész madár". A gyurgyalag táplálékspecialista, hiszen táplálékának kb. a felét a (Hymenoptera) hártyásszárnyúak teszik ki, (hangya, poszméhek, fürkészdarazsak, rablódarazsak, darazsak) idetartozik a házi méh is. Viszont bizonyítottan egyéb bogár és rovarfajokat is fogyaszt: pl.Coleoptera- futóbogárfajok, nagy finácbogár, kőrisbogár, májusi cserebogár. Diptera- szúnyogfélék, bögölyfélék, tegzesek, bagócslegyek. Hemiptera- félfedelesszárnyúak: kabócák, poloskák. Lepidoptera- lepkék: nappali pávaszem, Atalantalepke, citromlepke, fecskefarkú lepke, boglárkalepkék. Odonata-szitakötők. Orthoptera- szöcskék, tücskök, sáskák.

Normál esetben a gyurgyalag táplálékában a háziméh 4%-5%-ot tesz ki. Természetesen hűvös, esős időben ez az arány megnőhet, mivel hideg időben a táplálékul szolgáló rovarok nem állnak megfelelő mennyiségben a rendelkezésükre. A méhlege-lőkön és a kaptárak környékén viszont ilyenkor is nagy számban vannak háziméhek. Az előadáson bemutatott táplálékvizsgálatot 2011-2013-ban végezték Albertirsa, Pócsmegyer és Nagykarácsony térségében, fiókanevelési időszakban. Az itt bemutatott eredmények bárki számára hozzáférhetőek az MME Ornis Hungarica című tudományos folyóiratában, illetve letölthető a következő linken: http://www.ornis.hu/?download&aid=268&volume_id=20&lang=hun

Az előadás bevezető részében szó esett az "ősi mesterségről", a háziméh és a növények megporzását végző egyéb rovarok ( mint egy 700 rovarfaj!) áldásos tevékenységéről, a " hasznos-káros" szemléletmód elavultságáról, a biológiai sokféleség fenntartásáról és a természetes élőhelyek megőrzéséről. A "Méhek nélkül a Világ" című dokumentum filmben szakemberek mondták el többek között azt is, hogy Európában hazánk áll a második helyen a háziméh kolóniák számában és ez miatt könnyebben terjednek a méheket pusztító betegségek, járványok, mivel egymáshoz közel találhatóak méhészetek. A háziméh legnagyobb ellensége az atka, a vírusok, baktériumok, gombák, vegyszerek. Ezen kívül gyérítő tényezők még a darázsfajok, rablólegyek, pókfajok és a gyurgyalag. Ha megjelenik a kaptárak környékén egy csapat gyurgyalag az látványosabb mint az atka és az említett méhbetegségek, amik együttesen többszörösét teszik ki a méhészeteket érő kártételnek.

A PowerPoint bemutatóban szóba került a gyurgyalag előfordulása, megjelenése, életmódja, táplálkozása, szaporodása, állománynagysága a Tápió-vidéken és nem utolsó sorban a gyurgyalagok távolságtartására ajánlott humánus módszerek. Az előadást kisfilmek bejátszása tette színesebbé. Az előadás végén a kérdésekre igyekeztem válaszolni, a tényeket ismertetni, de ez nem mindenki számára volt elfogadható. Pl. elhangzottak olyan blőd kijelentések, hogy a gyurgyalagok 50 anyaméhet ettek meg 2015-ben egy tápiósági méhészetben, "a gyurgyalagok terjesztik a háziméhek betegségeit", vagy pedig "500 ezer!!! gyurgyalag tartózkodott a virágzó napraforgó tábla felett". Azzal is megvádoltak bennünket, hogy " gyurgyalag farmokat" hozunk létre a térségben, amikor költőhelyeket újítunk fel. Ezek a fészkelőhelyek 30-40 évvel ezelőtt is megvoltak, csak akkor 40%-kal több gyurgyalag élt a területen és jóval kevesebben méhészkedtek.

1985 óta kisérem figyelemmel a gyurgyalagok állományváltozásait a szűkebb Tápió-vidéken(Kóka, Sülysáp, Tápiószecső, Tápióság, Tápióbicske, Szentmártonkáta, Tóalmás) Az eltelt 30 év alatt kb. 40%-kal csökkent a gyurgyalagok fészkelőállománya a térségben. Az utóbbi években számuk stabilizálódott (kb. 120-150 pár az egész Tápió-vidéken, 18 település!) A méhészek megnyugodhatnak, attól nem kell tartaniuk hogy a gyurgyalagok kipusztítják a háziméheket, viszont az atkára, vírusokra, gombabetegségekre, vegyszerhasználatra nagyobb figyelmet fordíthatnának.

Zárszóként elhangzott: annak érdekében, hogy a jövőben is egészséges és elegendő beporzást végző rovar végezze számunkra az ingyenmunkát, párbeszéd szükséges a méhészek, a mezőgazdászok, az erdészek, a természetvédők és a döntéshozók között.

Kertész László

Képgaléria >

Odútakarítás Tápióságon

December 31-én a fagyos szilveszteri délelőttön sort kerítettünk a Tápióság határába elhelyezett odútelep kitakarítására. A 3 főből álló lelkes csapattal (Tóth Gábor, Tóth Dániel, Unghváry Róbert) elvégeztük az odútelep szakszerű takarítását, a 2014 decemberében létesített költőtelepen 20 db B típusú odú, 2 db szalakóta költőláda és 2 db vércseláda lett elhelyezve.

A vércseládákat nem vették igénybe a madarak, hiszen a természetvédelmi területen számos varjúfészek rejtőzik, amelyet a vércsék előszeretettel használnak.

A B típusú és szalakóta odúk mindegyikét elfoglalták a területen élő egyedek, és mindben sikeresen lezajlott az első illetve néhány esetben a másodköltés is, emellett külön meglepetésként ért minket, hogy a januárban kihelyezett szalakótáknak szánt nagyméretű költőládákat a tavasszal visszatérő madarak elfoglalták, és sikeres költést végeztek benne. Ezek a fiókák megjelölésre kerültek a látványos gólya és szalakótagyűrűzés keretében összesen 10 fióka kapott jelölőgyűrűt. A szalakóta hazánkban fokozottan védett, vörös listás faj, természetvédelmi értéke 500 000 forint.

A B típusú odúkat a mocsárréten költő széncinegék, kékcinegék és mezei verebek foglalták el. A takarítás során több- a madarakat és fiókáikat veszélyeztető- hulladékot találtunk, ilyenek a kaszáláskor széthagyott bálamadzag és a széthagyott horgászzsinórok illetve hasonló kötöző anyagok.

Az odúk kitakarítása közben szemünk elé tárult a réten zsákmányt kereső kékes rétihéja hím, az egy-egy szitáló nagy őrgébics, táplálékra leső egerészölyvek és a terület téli vendégeinek a fenyőrigóknak és süvöltőknek népes csapatai.

Fotók: Tóth Dániel, Sári Gergő

Képgaléria >

Odúkihelyezés macskabagoly részére

Már régóta tervezzük, hogy a kókai vadászház környékén felszerelünk néhány speciális odút a macskabagolynak. Több alkalommal megfigyeltünk a területen 1-2 példányt, sőt az egyik CES alkalmával sikerült is megfogni egyet a hajdani fácánnevelő épületében.
A fácánnevelő már évek óta üresen áll, eredeti funkciója megszűnt. A helyi vadásztársaság már nem foglalkozik fácántenyésztéssel.
Az épületben a vadak etetéséhez szükséges terményeket tárolták, a néhány kg takarmánymaradék odavonzza a kisrágcsálókat, mezei egereket, pockokat. Időnként, ha fogytán a táplálék, akkor kukoricából és napraforgóból álló keveréket helyezünk ki. A macskabaglyok is felfedezték a táplálékbőséget és előszeretettel látogatják az "ingyen konyhát." Ennek az etetőhelynek különösen a kemény, hideg teleken nő meg a jelentősége, amikor a nagy hó miatt nem tudnak vadászni.

A vadászház padlásterét már átvizsgáltuk évekkel ezelőtt, mert ideális bagolytanyának ígérkezett. Egy gyöngybagoly fészkelőláda kihelyezését is fontolgattuk, de a terepszemle alkalmával lemondtunk erről. Ugyan is a padlástérben felfedeztük a nyest és a mókus nyomait, illetve madártollakat.

A helyi csoport telephelyén kettő szalakótaodú röpnyílását tágítottuk ki a megfelelő méretre és bepakoltuk a szükséges szerszámokkal együtt a "szolgálati terepjárónkba" Laczkó Bandi tagtársunk Lada Nívájába. Akciónkat már napokkal előbb 26-ra terveztük meg. Amikor mentem a gépjárműért, Bandika arról tájékoztatott, hogy minden rendben van a "pokolgéppel" csak a fékrendszer nem működik. Természetesen ilyen " apróság" nem akadályozhatta meg a tervünket, így hát elindultunk és szerencsésen meg is érkeztünk a célállomásra a kissé ködös időben. Terepen a Lada Nívánál kevés autó alkalmasabb a feladatra, legalábbis azokon az utakon melyeket mi használunk az odúkihelyezések, ellenőrzések során. A sofőr (általában én vagyok) hamar megszokja vezetés közben, hogy nem kell finomkodni a kezeléssel. Viszont amikor utána beülök a saját autómba, vigyáznom kell, hogy a pedálokat nehogy áttapossam a padlólemezen.

A helyszínre érkezve kiválasztottuk a legmegfelelőbb helyet az odúk számára és kihelyeztük a kettő macskabagolynak szánt odút, + egy vércseládát, a mókusokra is gondolva. A madarak berepülését akadályozó kisebb fákat és faágakat eltávolítottuk az útból. A vadászház melletti élőhely ideális a baglyok számára is, hiszen az erdőt nyiladékok, vadföldek, rét és szántóföldek határolják, illetve a Felső-Tápió patak is a közelben van.

Kertész László