Gólyafészek karbantartás és fecskepelenkák takarítása Kókán.

2026. február 28-án gólyafészek karbantartást végeztünk Kókán, a Zsámboki úti fészeknél.

A fészek felszerelésére előzetes terepfelérés után került sor, a lehetőségek kiválasztása közül ezt az oszlopot ítéltük a legmegfelelőbbnek 2014-ben. A fészekalap felszerelése után fűzfavesszőkből egy 20 cm magas, 110 cm átmérőjű kosarat erősítettünk rá. A belső részt gyeptéglákkal töltöttük fel. A március közepén épített fészket április 20-án elfoglalta egy gólyapár és megkezdte a költést.

Előzőleg 1982-ben volt sikeres költés Kókán a Kossuth Lajos utcában egy öreg akácfán. 32 év szünet után, újra megtelepedett a gólya! Ez nagy öröm volt a munkálatokban résztvevők számára. Az első költés során 2014-ben 2 fióka repült ki a fészekből. 2015-ben nem volt költés. Az utána következő években viszont átlagosan 3 fióka hagyta el a fészket. A gólyák folyamatosan építik, tatarozzák a fészket, így az évek folyamán a mérete is nagyobb lesz, illetve a súlya is jelentős mértékben növekszik. A féloldalas nehéz fészek vihar esetén leeshet. Sajnos ez történt 2017-ben Farmoson a Nyárvesztő utcában. Tapasztalatom szerint ezért szükséges legalább 5-8 évenként megvizsgálni a fészkeket és szükség esetén elvégezni a tatarozást.

A Kókai fészek is kezdett formátlanná válni, a térfogata is megnövekedett, így szükségessé vált a beavatkozás. Szükség esetén le kell szedni belőle. Ilyenkor el kell távolítani a fészekből a gólyák által beépített műanyagokat, bálazsinórt, rongyokat, stb. Ezek az anyagok veszélyeztetik a sikeres költést. Jelen esetben csak egy bálazsinórt szedtünk ki a fészekből. Mióta megszűntek a külszíni szemétlerakók, azóta egyre kevesebb veszélyes anyagot építenek be a gólyák a fészkekbe. A munka végeztével a helyi COOP élelmiszer bolt bejáratánál letisztítottuk a molnárfecske fészkek alá szerelt fecske pelenkákat. 2015-ben szereltük fel ezeket az eszközöket, hogy megakadályozzuk a madárürülék lepotyogását.

Kertész László

Madár odúk.

Elkészültek a 2025 novemberében megrendelt madárodúk, 2026 január 20-án a gyártó a kókai telephelyre szállította.

12 évig a Fejér Vármegyei Mányon szereztük be a szükséges odúmennyiséget, mivel az MME Központ is itt gyártatta a különböző odútípusokat, madáretetőket. A szállítást Gódor Miklós Dányi tagtársunk vállalkozása díjmentesen végezte. Sajnos ez a lehetőség 2024-ben megszűnt, ezért a szállítás 50 ezer forintba került. A költség csökkentése érdekében, 2025-ben egy számlaképes kókai vállalkozót bíztam meg az odúk elkészítésével.

10 db. szalakóta odút, 20 db. B típusú odút és 10 db. vércseládát gyártattam le 306 ezer Ft. értékben. Ez az odúmennyiség kb. 2 évig lesz elegendő az odútelepeinken elhasználódott odúk cseréjéhez. A szalakótaodúkat Borovi fenyőből ragasztással készítették, ez jóval tartósabb a Mányon lucfenyőből gyártott odúknál.

Kertész László

Madáretetők készítése és kihelyezése.

2025. Októberében 3 db. nagy méretű dúcetetőt gyártattam a Cinkotai székhelyű SIGNBOX Bt.-vel. A kókai telephelyre szállítással 100 ezer forintot fizettünk érte. Az etetők zsindelyezését Kókán végeztem el. A szükséges zsindely még a családi házunk tetőfedéséből maradt meg, így mondhatni nem került pénzbe a helyi csoportnak. Terveink szerint november 29.-én állítottunk fel kettő etetőt a kókai Civil ház kertjében. A Tápió-vidéki helyi csoport kókai munkacsoportjának következő tagjai vettek részt a munkában: Fecske Adrián, Sárközi Tamás, Kováts Dávid, Kertész László.

Reményeink szerint amennyiben felfedezik a madarak az ingyen kosztot és megfelelő létszámban látogatják az etetőket, akkor egy bemutató gyűrűzést fogunk tartani az ünnepek között, vagy 2026 január-február folyamán. Az etetők feltöltését és ellenőrzését Fecske Adrián kókai tagtársunk végzi.

Kertész László

Fülemülék éjszakája, Kóka

Május 3-án tartottuk meg a "Fülemülék éjszakája" nevű ismeretterjesztő
túránkat, mellyel együtt a "Madarak és Fák Napját"is ünnepeltük.

Kókán, a Civil ház udvarán köszöntöttem a megjelenteket, majd pedig bemutattam a program lebonyolításában résztvevő tagtársaimat. Virág Miklós Madárdal című versét Lótos Csenge 5. osztályos tanuló előadásában hallgattuk meg. Az est főszereplőjét, a madarak énekművészét a fülemülét Dr. Kováts Dávid mutatta be, tudományos alapossággal. Közben hallgattuk a fülemüle szerenád fülbemászó dallamát. Belehallgattunk BBC által rögzített felvételbe, melyen egy angol csellóművésznő duettet játszott a kertjében éneklő fülemülével. A felvétel 1924-ben készült. Végül Lauren Jolokovich opera énekesnő előadásában hallhattuk a fülemülét utánzó gyönyörű énekét. Mivel a túra útvonala NATURA 2000-es terület, röviden ismertettem a védettség jelentőségét.

A Civil ház kertjében hallhattuk az erdei pinyt harsány énekét, láttunk a fűben keresgélő feketerigót. A Kenderföldek területén hallhattuk a berki tücsökmadár kéttagú pirregését. A patakparti galériaerdő felett portyázó kakukkot hangjának utánzásával sikerült közelebb csalogatnom. Hallottunk még barátposzátákat, énekes és feketerigót, örvösgalambot. Rengeteg szúnyog kellemetlenkedett a séta közben, ezért még sötétedés előtt begyújtottuk a viharlámpákat, amelyek szúnyogriasztó folyadékkal voltak feltöltve. 40 éve minden évben felmérem a területre visszaérkező fülemüle hímek számát. Átlagosan 12-13 példány hím énekelt a terület bejárása során. Az utóbbi 10 évben tapasztaltam csökkenést a számukban.

Túránk során 5 példány énekét hallottuk. Kissé megfáradva érkeztünk vissza a Civil ház udvarára, ahol Kiss Szabolcs és társa a felállított távcsövein szerette volna bemutatni a csillagos égboltot. Sajnos az időjárás most sem volt megfelelő a felhők miatt.

Kertész László

"Tavaszköszöntő túra"
Kóka- Malomárok

Az idei első programunkat április 19-én szombaton rendeztük meg. A túra fő szempontja az ismeretterjesztés mellett, lakóhelyünk természeti értékeinek bemutatása és a közös élmények megtapasztalása, átélése.

A program lebonyolításában segítettek Dr. Kováts Dávid biológus és Sárközi Tamás Barátaim, a csoport aktív tagjai.

Indulás előtt, a hajdani TSZ határán lévő kb. 130 éves hegyi juharfa (Acer pseudoplatanus) előtt ismertettem a túra útvonalát. Említésre méltó ez az életkora határán lévő fa. A mellette lévő feszületen a következő szöveg olvasható: 1895-ben Gróf Károlyi Geraldin ültette "az Isten dicsőségére". Eredetileg a kereszt két oldalán állt egy-egy fa, de a túránk idején már csak a jobboldali fa volt meg. A baloldalon lévő fa kiszáradt, ezért kivágták.

Az érdeklődők ismereteket szerezhettek az elmúlt századok vízrajzi viszo-nyairól, az akkor még szabályozatlan patakokról, mocsarakról, vadvizekről. Szót ejtettem Az Osztrák-Magyar Monarchia idején végzett katonai térképészeti felmérésekről, amelyeken még 3 vízimalom üzemelt a Malomárok területén. Szerencsésnek tartom magam, mert gyerekként az 1960 évek végén még saját szememmel láthattam az akkor már csak maradvány foltokban megmaradt tavak, mocsarak gazdag madárvilágát, halbőségét Kóka és Tóalmás között. Kóka határában máig őrzi egy határrész nevében a valamikori halászatok emlékét: Csíkverem part. Valószínűleg a ma már ritka, védett halfajunk, a réti csíkról (Misgurnus fossilis) kapta az elnevezést.

Felsoroltam néhány határrész nevét is: Ritva legelő, Kenderföldek, Káposztáskertek, Kis rét, Fűszegi rét, Kétárok-köze, Forró, Mozgó-poklos, Csíkverem part, Pereslapos. Az 1900-as évektől napjainkig tartó folyamszabályozások, patakok kanyarulatainak levágása, kiegyenesítése, felbecsülhetetlen károkat okozott az élővilág biodiverzitásában országosan. A túraútvonal mentén is tapasztalhatóak a kedvezőtlen hatások.

Az idei tavasz nehezen érkezett meg. Induláskor még csak 15 C fok volt, de lassan emelkedett a hőmérséklet. Így elmondhatjuk, hogy kellemes, napsütéses időben jártuk be Malomárok tervezett szakaszát a hajdani utolsó vízimalom romjáig. A kiszáradt mederben kialakított 5-ös számú madárodú telepünkön ellenőriztünk néhány odút. Láttunk védett mogyoróspelét (Muscardinus avellanarius), fokozottan védett erdei pelét (Dryomys nitedula), széncinegék épülő fészkét. Viszonylag kevés madárfajt láttunk-hallottunk. Hallhattuk a napokban Afrikából visszatért fülemüle gyönyörű énekét, hallottunk erdei pintyet, vörösbegyet, barátposzátát, feketerigót, örvösgalambot, csilp-csalp füzikét, fekete harkályt, zöldküllőt. Egy köröző egerész ölyv is a látóterünkbe került.

Kissé megfáradva, de élményekkel gazdagodva tértünk vissza a parkolóba.

Kertész László MME Tápió-vidéki helyi csoport.

Újabb sikerek az MME Tápió-vidéki helyi csoport odúprogramjában

Az első madárodútelepet 1983-ban alakítottam ki saját finanszírozással Kókán, az úgynevezett Kenderföldek területén.
A következő években folyamatosan bővítettem az odútelepeket. Patakparti égeres galériaerdő, felső-hegyi fenyves, felső-hegyi szőlők, Malomárok.

Elsősorban B típusú odúkat készítettem, de D típusú és nagyobb méretű odúk is készültek a Kóka, Pesti u. 3 sz. alatt lévő műhelyben.
Eleinte farönkből. Mivel a farönkodú elkészítése időigényes volt, a későbbiekben deszka és farostlemez anyagokból gyártottam az odúkat. Amennyiben hozzájutottam kiszuperált 25-50 literes fából készült boroshordókhoz, kis átalakítással madárodúként kerültek kihelyezésre.
1987-ben Komjáti Zoltán, Kepes Zsolt, Kepes László, Papp József is csatlakozott a csoporthoz.
Elsősorban az odúk kihelyezésében, ellenőrzésében, takarításában segédkeztek.
A falu belterületén is helyeztünk ki odúkat, ismerősök, rokonok, és a belépő új tagok kertjében. 1990-ben újabb tagokkal bővült a csoport, ifj. Pozsgai János, Török Csaba, Laczkó András, ifj.Rácz Sándor személyében. Ekkor még mint az MME Kókai munkacsoportja működtünk.

2007-ben néhány éves előkészítés után megalakult az MME Tápió-vidéki helyi csoportja, Pest Vármegye keleti felében elterülő Tápió-vidéken, amely 20 települést foglal magában, és mind földrajzi, mind történelmi és közigazgatási szem-pontból egységes egészként kezelhető. Indokolt volt egy önálló helyi csoport létrehozása a területen.

2007-2009 között Tápiógyörgye, Tápiószele, Tápióbicske, Tápióság, Szentmártonkáta, Egreskáta térségében helyetek ki szalakótáknak odúkat, a vörös és kékvércséknek fészkelőládákat a hcs. alapítótagjai közül Vidra Tamás, Kepes Zsolt, Szénási Valentin, Németh András. Az odúkat a Duna-Ipoly Nemzeti Park biztosította.

2010 áprilisában szalakótaodúkat helyeztünk ki Tóalmáson,

Boldogkáta pusztán, Egreskátán, a Székesrekesz legelőn és Kókán a forráslápnál. (Vidra Tamás, Kepes Zsolt, Kertész László, Czira Anita)

2012. márciusában 40 db. szalakótaodút vásároltunk az MME beszállítójától Mányról 170000 Ft értékben. Kérésemre az odúk alapterületét 5 cm-rel nagyobbra készítették, mert az előző években legyártott odúkat szűknek találtam. Április 25-én 10 db. szalakótaodút szereltünk fel a madarak élőhelyén, Tápiószecső-Tápióság-Tápióbicske-Pánd térségében. (Kertész László, Kepes Zsolt, Ursu Dorottya) Az odúk bemérésében és az adatok felvételében segítségünkre volt Ursu Dorottya, a gödöllői Szent István Egyetem hallgatója, aki szakmai gyakorlatát töltötte a Tápió-Hajta és Vidéke Tájvédelmi Körzetben.

2013. Január. 6 db. szalalótaodút és 3 db. vércseládát helyeztünk ki Tóalmáson, az Andrássy kastélyparkban. (Szabó Tünde, Sárközi Tamás, Kertész László) Ezt az odútelepünket Kormány Gábor tagtársunk felügyeli.

2014. December. 15. Tápiósüly, 2 db. szalakótaodú, 2 db. vércseláda. (Sárközi Tamás, Mikus Máté, Kertész László)

2014. Március Kóka, 9 db. szalakótaodú és 2 vércseláda kihelyezése.

Tóalmás, 2 szalakótaodú és 1 vércseláda kihelyezése. (Sárközi Tamás, Mikus Máté, Kertész László)

2015. Március. Új odútelep kialakítása Tápióságon. (Szabó Tünde, Sár-közi Tamás, Sári Gergő, Mikus Máté, Kertész László)

2015-ben újabb odútelepet létesítettünk Nagykáta-Erdőszőlő térségében, melyet 8 éven keresztül bővítettünk (2023) (Lengyel János, Kertész László) Jelenleg 37 db. szalakótaodú és 10 db. vércseláda van kihelyezve.

2015-ben 6 db. szalakótaodút helyeztünk ki Kókán, a Malomárok térségé-ben. (Fecske Adrián, Mikus Máté, Sárközi Tamás, Kertész László)

2017. március 4-én 6 db szalakótaodú kihelyezése Kókán, a Hajta-patak mellékága mentén. (Mikus Máté, Kertész László)

2021. márciusában Tápiósüly-Felső-Tápió patak melleti réten 7 db., Kókán a Ritva legelőn 6 db. szalakótaodút helyeztünk ki. (Sárközi Tamás, Kertész László) 2022-ben 5 db. szalakótaodút szereltünk fel a Malomárok patak felőli oldalán. (Sárközi Tamás-Kertész László) Az úgynevezett szalakótaodú univerzális odúnak mondható, ugyan is a szalakótán kívül elfoglalja még a búbosbanka, a füleskuvik, a nyaktekercs, a seregély és a csuszka is. Méretéből adódóan a csóka is elférne benne.

Az országos szalakótaállomány nagyarányú csökkenése a 80-as évek végén kezdődött. Megszűnt térségünkben a Tápiósülyi, Kókai, Tóalmási, Tápiószecsői, Tápiósági, Szentmártonkátai fészkelő állomány. Néhány pár költött Nagykáta, Farmos, Tápiószele, Tápiógyörgye megmaradt rét-legelőként hasznosított területein. Az állomány csökkenés okai között szerepel az élőhelyek megszüntetése, a legelők, rétek felszántása, a nagyüzemi mezőgazdaságban alkalmazott vegyszerek használata, a madarak táplálékául szolgáló rovarok csökkenése, a megmaradt rétek legeltetésének hiánya.

A nagyszámú szalakótaodú kihelyezéseknek köszönhetően újra stabil fészkelőállomány van kialakulóban a Tápió-vidéken. Olyan területeken is költöttek az utóbbi években, ahol a nyolcvanas évek végén neveltek fiókákat utoljára. 33 év szünet után költött 2018-ban a Felső-Tápió patak melletti réten. Azóta rendszeresen költ 2-3 pár ebben a határrészben. Számomra a legnagyobb öröm, hogy 39 év kihagyás után 2024-ben újra költött Kókán a Ritva legelőn (4 fióka) és 41-év szünet után a kókai közlegelőn is. (4 fióka) A legerősebb állomány napjainkban Nagykáta-Erdőszőlő térségében létrehozott odútelepünkön van, 2024-ben 27 odúban 104 fiókát neveltek az öreg madarak. Ezt az odútelepünket Lengyel János tagtársunk felügyeli. A terület földtulajdonosaival tartja a kapcsolatot. Köszönet a nagyszerű munkájáért! Jelenleg vércseládából 22 db.(275000 Ft ) B odúból 700 db. (3150000 Ft) szalakótaodúból 80 db. van kihelyezve a Tápió-vidéken. A jelenlegi árakon az értékük 1200000 Ft!

A szalakóta hazánkban fokozottan védett madár. Természetvédelmi értéke 500 000 Ft.

A szalakótaodúkat, a vércseládákat, B típusú odúkat eddig az MME odú-készítő cégétől a Fejér Vármegyében lévő Mány-ból vásároltuk. 2024-ben 1 db. szalakótaodúért 15000Ft-ot, a vércseládáért darabonként 12500 Ft-ot, a B odúkért 4500 Ft-ot fizettünk. 2022-ig Gódor Miklós (Dány) tagtársunk ingyen végezte a szállítást Mányról a Kókai telephelyünkre. Sajnos ez a lehetőség megszűnt. 2024-ben Czira Attila kókai vállalkozó (régebben még tagja volt a kókai munkacsoportnak) szintén térítés mentesen szállította le telephelyünkre az odúkat. Jelenleg kb.50-60 ezer Ft-ba kerül a szállítás.

A költségek csökkentése érdekében az idén Kókán, vagy valamelyik közeli településen keresünk számlaképes asztalosműhelyt az odúk gyártásához.

Kertész László