Hírarchívum
Kertész László

Tájékoztató!

Tisztelt Tagtársak!
A 2018. március 15-én megtartott közgyűlésen a szakmai beszámolót követően lemondtam a Tápió-vidéki helyi csoport titkári tisztségéről. A megjelent tagságot tájékoztattam döntésem okairól. Ezt követően a helyi csoport elnöke Vidra Tamás feloszlatta a vezetőséget. Az MME alapszabálya értelmében 90 napon belül újra kell tartani egy közgyűlést, ahol új vezetőséget kell választani. Ez alapfeltétele a hcs. működésének. A továbbiakban a kókai és a budapesti odútelepek ellenőrzését és karbantartását fogom végezni.

Az idén 35 éve, hogy beléptem az MME-be, tíz évig szerveztem és irányítottam a helyi csoport munkáját. Megtiszteltetés volt számomra a helyi csoport aktivistáival együtt dolgozni a természet védelméért. Remélem, hogy kellemes órákat szereztünk programjainkon a résztvevőknek!

A közgyűlés időpontjáról értesíteni fogjuk a tagságot.

Tisztelettel:
Kertész László

Vörösbegy

2018 a Madarak Éve - Tegyél a begyér'!

Egyértelműnek tűnhet, hogy a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesületnél nem kell különösebb ok arra, hogy a madarakat ünnepeljük! Ennek ellenére úgy döntöttünk, hogy csatlakozunk ahhoz a nemzetközi kezdeményezéshez, melyet 4 nagy nemzetközi szervezet, a National Geographic, az Audubon Society, a Cornell Lab of Ornithology és természetesen a BirdLife International - amely többek között az MME ernyőszervezete is - indított.

 

2018 a Madarak Éve

 

2018-at a Madarak Évének kiáltották ki, mivel pont 100 éves az az amerikai egyezmény, ami a kontinens vonuló madarait védi (Migratory Bird Treaty Act). Ez az egyik legjelentősebb madárvédelmi törvény, amely valaha született, így ez mindenképp okot ad az ünneplésre!

Bővebben >

Széncinege kézben

" MILYEN A MADARAKAT ETETŐ EMBER?

A madarat etető ember nyitott és figyel másokra. Ablaka nem elválaszt a külvilágtól, hanem kilátást biztosít. A madarat etető ember önzetlen, hisz soha semmit nem kap cserébe. A madarat etető ember univerzális nyelvet beszél, és tökéletesen érti, hogy a köszönet a madarak jelenlétében van. A madarat etető ember felelősségteljes, olyanokért is felelősséget vállal, akikkel valójában nem kellene törődnie. A madarakat etető ember bőkezű, hisz nem számolja át, hogy a hosszú évek alatt madaraknak szórt eleség árából hány tévét vehetne.

A madarakat etető ember társas lény, és akkor sincs egyedül, ha épp széles e határban ő az egyetlen ember. A madarakat etető ember sosem unatkozik, mert vagy épp figyeli a madarait, vagy épp őket várja. A madarakat etető ember igazságos, mert azt adja vissza a madaraknak, amit mások jogtalanul vettek el tőlük. A madarat etető ember a jövő embere, mert körülötte mozgás van, mert az élet pártján áll a nehéz időkben is, s ahol élet van, mozgás, lüktetés és változás, ott van a jövő. A madarat etető ember előrelátó, hisz már szeptemberben gondol a novemberrel, s novemberben a decemberrel is.

A madarat etető ember kíváncsi, sosem hűl ki benne a tudásvágy, hisz minden reggelen ugyanazzal az érdeklődéssel igyekszik megérteni a madarait. A madarat etető ember szépérzékkel megáldott lény, aki szép lényeket vonz maga köré. A madarat etető ember lelkéből kiirthatatlan a szabadságvágy, ezért éhezi szabadon szárnyaló lények társaságát. A madarat etető ember szerény, hisz ezzel a társasággal - bár ez a világ legelőkelőbb társasága - sehol sem dicsekedhet. A madarat etető ember ugyanakkor okos is, mert bármennyire is szereti a szabadságot, nem irigyli el a madaraktól a repülés tudományát. A madarat etető ember demokratikus lény, mert minél többféle madara van, annál boldogabb. A madarat etető ember szenvedélyes is, mert ha egyszer etetni kezd, nem hagyja abba.

A madarat etető ember függésben él: madarak nélkül rosszul érzi magát, de mindez nem zavarja, hisz tudja, hogy amitől függ, az maga a világ, s amikor a madarakat várja, az élet eredeti és romlatlan értelmére vár, s ha az ember erre nem vágyik többé, akkor elveszett. A madarat etető ember nem veszett el, s míg ő van, addig nemcsak a madár remélhet, hanem a madarakat nem etető emberek sokasága is."

Centauri Pennatus

 

Téli menü madaraknak: pdf >

Madárgyűrűzés Csepelen

Az ősz folyamán madárvédelmi eszközöket, fészekodúkat, madáretetőket és itatókat helyeztünk ki az erdő területén. Ismeretterjesztő táblákat szereltünk fel a sétaút mentén lévő tartószerkezetekre, melyeken bemutatjuk milyen madár és kisemlős fajok fordulnak elő a kiserdőben. A táblákon lévő madár és kisemlős fajok illusztrációt Kókay Szabolcs természetfestő és madárillusztrátor készítette. A madarak téli etetéséhez szükséges napraforgót, cinkegolyókat október folyamán megvásároltuk. A madáretetők és itatók feltöltését folyamatosan végezzük.

December 16-án szombaton madárgyűrűző bemutatót tartottunk az Akácfa utcai kiserdőben kihelyezett madáretetőknél. Sajnos az időjárás nem kedvezett számunkra. Enyhén szitáló esőben állítottuk fel a hálókat a madáretetők közelében. A program kezdetekor 9 órakor már egy tucat madár várta a szabadulást a hálókból. A gyűrűzéssel párhuzamosan a téli madáretetést bemutató kisfilmeket vetítettünk az érdeklődőknek, amelyekből megtudhatták többek között, hogy mikortól kell elkezdeni a madáretetést, milyen magvakat és egyéb etetőanyagokat tegyenek ki a madarak számára.

Főleg széncinegék kerültek a hálókba, de fogtunk kékcinegét, nagy fakopáncsot és vörösbegyet is. A közelben tartózkodó erdei pintyek, zöldikék, meggyvágók, őszapók, szajkók, szarkák és feketerigók ez alkalommal elkerülték a hálókat. Említést érdemel egy gyűrűs széncinege, amit a XXII.-ik kerületben jelöltek meg nem régen. A kedvezőtlen időjárás ellenére 39 fő tekintette meg a programot, remélem maradandó élményekkel tértek haza. 11 óra körül a felhőzet felszakadozott és kisütött a nap.

A kiserdőben elő madarak védelmét és ellátásukat Csepel Önkormányzata anyagilag támogatja.

Kertész László
Fotók: Kiss Sándor

Európai Madármegfigyelő Napok.(EMN)

Az idén az EMN első napja a szokásoktól eltérően nem október elsején, hanem szeptember 30.-án került megrendezésre. Szombaton Tápiószecsőn a halastavaknál, vasárnap pedig Farmoson a Duna-Ipoly Nemzeti Park felügyelete alatt működő madárvártán (Tápió-Hajta Vidéke Tájvédelmi Körzet) vártuk az érdeklődőket. A tájvédelmi körzet legnagyobb összefüggő területe Farmos és Nagykáta között terül el. A Hajta-patak táplálta mocsarak gazdag madárvilágnak nyújtanak fészkelő- és táplálkozóhelyet. Míg Tápiószecsőn főleg a gémfélék, réti sas, halászsas és néhány partimadár került a látóterünkbe, Farmoson a madárgyűrűzéssel kiegészített túrán a vonuló és állandó énekesmadarak voltak láthatók. A kétnapos rendezvényen 72 fő vett részt. A megfigyelt madarak száma meghaladta a 900 egyedet. 109 példány kapott gyűrűt a lábára.

Kertész László
Fotók: Kiss Szabolcs, Hodász István, Nádai Zsombor, Morvai Szilárd

"Két kategóriában is győztes Magyarország az idei Európai Madármegfigyelő Napok rendezvényen.
A hagyományosan október első hétvégéjére meghirdetett programon idén 41 ország madártani szervezete, köztük hazánk BirdLife képviselője, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) vett részt. Az összesített eredmények alapján Európában és Közép-Ázsiában legalább 934 helyszínen, 4 millió madarat figyelt meg a 21.704 résztvevő!

A világ egyik legjelentősebb madártani hagyományával rendelkező Magyarország minden évben jól szerepel az országok közötti játékos versenyben, idén a három kategóriából kettőben is hazánk lett a nyertes:

- rendezvényhelyszínek száma
1. Magyarország (123 helyszín)
2. Hollandia (120 helyszín)
3. Lengyelország (112 helyszín)

- résztvevők száma
1. Magyarország (3.919 fő)
2. Svájc (3.695 fő)
3. Fehéroroszország (2.219 fő)

- látott madarak száma
1. Finnország (1.285.000)
2. Svédország (980.000)
3. Magyarország (479.054)

A leggyakoribb három madárfaj hazánkban idén a seregély, a dankasirály és a tőkés réce volt. A legérdekesebb megfigyelés talán az MME Komárom-Esztergom Megyei Helyi Csoport Naszály, Ferencmajori-halastavak helyszínéről érkezett. Itt a rendezvényt megelőző két napban három ázsiai kóborló vándorfüzikét gyűrűztek, majd ezek közül szombaton és vasárnap is láttak egy példányt. A legtöbb megfigyelési helyszín Pest megyében, a legtöbb résztvevő Fejér megyében volt, a legtöbb madarat pedig Hajdú-Bihar megyében látták.

A madarakkal kapcsolatos kommunikációban az egyik leggyakoribb, legkedveltebb adat a vonulás során megtett napi kilométerekre vonatkozik. Csakhogy szinte lehetetlen elképzelnünk, beleélnünk magunkat abba a teljesítménybe, ami ahhoz kell, hogy egy, a vonulási zsírtartalékkal is csak alig húsz gramm körüli molnárfecske vagy foltos nádiposzáta napi 1000 km-t is képes legyen repülni és ezt a sebességet két-három napig is leszállás nélkül tartani! Egy másik faj, a nálunk is gyakori, alig veréb méretű hantmadár egyik alfaja Észak-Kelet-Kanadából Nyugat-Európán át vonul Afrika Szaharától délre húzódó térségéig. Eközben a leszállás, pihenés, táplálkozás esélye nélkül kénytelen átrepülni az Atlani-óceánt, ami legalább 3.000-3.800 km folyamatos repülési távolságot jelent.

Köszönjük a sok-sok érdeklődőnek, aki részvételével, adataival vagy figyelmével megtisztelte az Európai Madármegfigyelő Napok hazai és nemzetközi rendezvénysorozatát! Külön köszönet illeti az MME önkénteseit, helyi csoportjait és munkatársait a szervezésért és az érdeklődők vendégül látásáért! Találkozzunk jövőre, az év hátralévő hónapjai helyi csoport rendezvényein, illetve november 25-én, a Tatai Vadlúd Sokadalmon!"

Vásony Petra - Orbán Zoltán

Madárgyilkos középfeszültségű (20 KV-os) oszlopok

A jelenség nem új keletű, a szakemberek már évtizedek óta tudnak erről a természetvédelmi problémáról. Évente mint egy 170 000 védett és fokozottan védett madár esik áldozatul hazánkban ezeknek a néma gyilkosoknak. Az elpusztult madarak között rengeteg a gólya, főként fiatal példányok. A régi tipikus fészekrakó helyek ( nagyméretű oldalnyílású kémények, öreg fák, gémeskutak ) megfogyatkoztak, ezért a hazai gólyák a 1960-as évek végétől egyre többször építették fészkeiket a villanyoszlopokra.

Napjainkban a Tápió-vidéken a gólyafészkek 98%-a villanyoszlopokra szerelt fészektartókon található. Az ilyen fészkekben felnőtt fiókák biztonságosnak ítélik meg az elektromos oszlopokat, nem sejtik milyen nagy veszélyt jelentenek számukra ezek a létesítmények. Az utóbbi néhány hétben 7 gólya pusztult el áramütés miatt a Tápió-vidéken,( ennyiről szereztünk tudomást) közöttük van Tápió, a régió első jeladóval felszerelt fiatal gólyája. Tápiónak nagyon rövid élet adatott meg, augusztus 5- én hagyta el a Kókai fészkét és Tápióbicske határában 2017.08.07-én este áramütéstől két társával egyetemben elpusztult. A jeladót épségben leszerelte róla a helyszínre érkező természetvédelmi őr, így jövőre is felhasználhatjuk. Reméljük nagyobb szerencséje lesz az új tulajdonosnak. Miközben ezeket a sorokat írom, a düh, a harag és a remény váltakozik bennem. Ki a felelős a rengeteg madár pusztulásáért? Mit tehet egy civil természetvédő az ügy érdekében? Összefogásra van szükség, nyomást kell gyakorolni az áramszolgáltatókra és a döntéshozókra egyaránt! Amennyiben egyetért, csatlakozzon Ön is! Írja alá a petíciót!

https://www.peticiok.com/az_eon_szigetelje_le_a_madargyilkos_kozepfeszultseg_oszlopait

Kertész László