 |
Madárvideók: |
Búbosbanka |
 |
Nagy fakopáncs |
 |
Feketerigó |
 |
Fehér gólya |
 |
Széncinege |
 |
Füstifecske |
 |
 |
 |
Negyed milliós fogás a Hajta-mentén
Duna-Ipoly Nemzeti Park által koordinált kétéltűmentési akcióban idén már 31 ezer védett kétéltű jutott át biztonságban a 311-es út mentén kihelyezett terelőkerítés segítségével a Farmos melletti Nagy-nádas területére. 7 év alatt itt már több mint negyed-millió kétéltűt mentettek meg a természetvédők. Még lehet önkénteskedni.
Az idei nagy számú békapopulációnak különösen örülnek a szervezők, ugyanis a tavalyi rendkívüli aszályos évben mindössze másfél ezer békát mentettek, de úgy tűnik az időjárás szeszélyeinek kivédésére a természet megfelelően felkészült. További bizakodásra ad okot, hogy az Európai Unió által támogatott pályázat keretében elkészült, a Hajta-menti vizes élőhelyek természetvédelmi célú vízpótlását lehetővé tévő rendszer. Ennek segítségével száraz időben, a térség mocsaraiban visszatartható az ökológiailag szükséges vízmennyiség, amely nem csak a békák számára kedvező, de például a mezőgazdasági termelők aszálykárai is csökkenhetnek.
A közúti kétéltűmentési akció keretében már hetedik éve napról-napra pontosan rögzítjük, hogy pontosan hány béka és gőte kerül a vödrökbe. Ennek köszönhetően tudjuk, hogy 2013. március 13-án megmentettük a 250 ezredik állatot! Ezzel Farmos végérvényesen bekerült a legnagyobb hazai kétéltűmentő helyek sorába.
A békák vonulását a néhány napra visszatérő tél ugyan megszakította, de a hó elolvadását követően, várhatóan pár napon belül újra vonuló békák, és az őket megmenteni igyekvő emberek tűnhetnek fel az út mentén. A Duna-Ipoly Nemzeti Park idén is lehetőséget kínál az érdeklődő családoknak, óvodáknak, iskoláknak, hogy a mentési akcióban tevékenyen részt vegyenek. Örömteli, hogy évről-évre növekszik a látogatók száma, az idei évben már 25 intézmény, és mindösszesen 850 fő látogató jelezte részvételi szándékát.
farmosi békák immár védve és szabadon
Csoportok részére még néhány nap rendelkezésre áll, ezekről az ásóbéka blogon lehet tájékozódni.
A mentés során megismerhető az idei év kétéltűje, a barna ásóbéka (ez a faj adja a megmentett egyedek 95%-át), de jó eséllyel találkozhatunk vöröshasú unkával, zöld levelibékával, dunai tarajosgőtével. A felsorolt fajokon kívül még 5 kétéltű és 5 hüllőfaj jelenlétét sikerült a területről kimutatni, de ha véletlenül épp nincs béka (száraz időben, vagy talajmenti fagyok esetén előfordul ilyen is) a vödörbe esett bogarak, pókok, ezerlábúak világa, akkor is rengeteg érdekes felfedeznivalóval kecsegtet.
Duna-Ipoly Nemzeti Park működési területén Farmoson kívül több helyszínen van lehetőség bekapcsolódni mentési akciókba. A Gerecsében a Nemzeti Park civil szervezetekkel közösen Tardos, Tarján, és Tata településeken, míg civil szervezetek önkéntesei Hont és Tinnye közelében mentik az autók kerekeitől a békákat.
További információ: Németh András nemeth.andras@dinpig.hu tel: +36-30/236-8351),
vagy www.facebook.com/FarmosiBekamentok
Gólyafészek karbantartás a Tápió-vidéken
Március 9-én szombaton Kókán a Zsámboki úton, egy új fészektartót szereltünk fel. Szintén Kókán a HCS telephelyén az oszlopon lévő tartóra fészekkezdeményt építettünk szőlővesszőből. Mivel a daruskocsi a rét szélén elakadt, mászóvas segítségével végezte el a munkát Ádám Zsolt barátunk.
A Kútlapos utcai fészekkosarat egy közelben lakó magánszemély készítette és szerelte fel a tudtunk nélkül. Meglepődve tapasztaltuk, miután felemelkedtünk a tartóhoz, hogy fából készült és a rögzítése sem megfelelő. Ezért nem készítettünk rá fészekalapot.
A következő helyszín Sülysáp volt, ahol az ÉMÁSZ szerelt fel egy általuk gyártott fészektartót. A nap legveszélyesebb mutatványát itt végeztük, ugyanis a középfeszültségű vezeték fölött 10 cm-re álltunk a daru emelőkosarában és alakítottuk ki a fészekalapot. A Tápiószecsőn lévő fészek Katona Mihály barátunk udvarán található. 8 évvel ezelőtt készítettük egy faoszlopra. Mára elég labilissá vált ezért még 2012-ben a gólyafiókák gyűrűzésekor megbeszéltük, hogy a helyi önkormányzattól kér egy szabvány betonoszlopot. Március 2-án értesített Misi, hogy az oszlopot felállították, lehet szerelni a gólyakosarat.
A faoszlopon lévő fészket félig visszabontottuk, mert az évek folyamán a súlya elérte a 1,5-2 mázsát. A bontás során előkerült a fészekből öngyújtó, műanyagzacskó, bálazsinór. Nagykátán a Mátyás király utcában szintén egy üres fészektartóra építettünk fészekalapot. Ezután a Birkacsárdánál lévő fészek következett. Tavaly egy erős vihar jégesővel kisérve, lesodorta a fészket, a fiókák sajnos elpusztultak. Itt is helyreállítottuk a fészket, a maradványból több méter műanyag bálazsinórt távolítottunk el. A tápiószentmártoni gólyafészek jó példa arra, hogy az ember jószándéka nem mindig egyezik meg a gólyák ízlésével.
2011-ben a korrodált, labilissá vált tartót az ÉMÁSZ szakemberi kicserélték egy új tartóra. Viszont nem raktak rá fészekalapot. 2012-ben a visszatérő gólyapár a szomszédos oszlop tetején alakította ki az új fészket, ami balesetveszélyes volt, mert hozzáért a vezetékhez. Csak a szerencsén múlott, hogy a fiókák rendben kirepültek a fészekből. A tartóra fészekalapot készítettünk. Tápiószelén az Ady Endre utcában egy üres tartóra raktunk fészket a közeli lakók nagy örömére.
Gólyáink hamarosan visszatérnek afrikai szálláshelyeikről. Reméljük, hogy elfogadják az "ingyenlakásokat".
KL.
Odúkihelyezés a kókai vadászháznál
Március 3-án új fészekodú telepet alakítottunk ki Kókán a vadászháznál. 10 db. B és 1 db. D típusú madárodút helyeztünk ki.
Közgyűlés 2013.
Február 16-án szombaton tartottuk meg kötelező Közgyűlésünket Kókán a Művelődési Házban.
Elfogadásra került a 2013-as költségvetés és munkaterv. Megválasztásra került 5 személy, akik májusban az MME Országos Küldött Közgyűlésen fogják képviselni a Tápió-vidéki Helyi Csoportot.
KL.
Ajándék az új tagoknak
2009 óta az új tagjainkat 2 db. B típusú fészekodúval és egy madáretetővel ajándékozzuk meg, ezzel is ösztönözve őket, hogy kertjeiket alakítsák madárbaráttá.
A kertekben kihelyezett odúkat hamarosan birtokba veszik az odúlakó madarak. Leggyakrabban a széncinege és a mezei veréb foglalja el. Ritkábban a kékcinege, nyaktekercs, illetve a csuszka is megjelenhet mint fészkelő madár, amennyiben korosabb fák is találhatóak a kertünk közelében. A C típusú odú lakója lehet a házi rozsdafarkú és a szürke légykapó. A kihelyezett madáretetőre érkező színes madársereg látványa, maradandó élményt nyújt gyereknek és felnőttnek egyaránt.
Jelenleg a Tápió-vidéki helyi csoport taglétszáma a családi tagokkal együtt 277 fő, a Tápió-vidék lakosságához mérten kevésnek mondható. Bitosan sokan vannak még akik szeretik a természetet, a madarakat. Ezúton is kérem, hogy minél többen lépjenek be az MME-be és tagságukkal is segítsék munkánkat. Részletek a "Tagtoborzó" felhívásunkban.
KL.
Az év kétéltűje 2013-ban a barna ásóbéka
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztálya 2013-ban a barna ásóbékát választotta az év kétéltűjének.
Rejtőzködő, éjjeli életmódja miatt a faj hazai elterjedéséről hiányos ismeretekkel rendelkezünk, állományainak több országban tapasztalható visszaszorulása miatt azonban mindenképpen fokozott figyelmet érdemelne. Az évről-évre másik fajt középpontba állító "Év kétéltűje" (vagy "Év hüllője") program célja a hazai herpetofauna térképezésének elősegítése. A barna ásóbéka (Pelobates fuscus) zömök testalkatú állat, mely hátának sötétbarna foltjairól, függőleges pupillájáról és a hátsó lábain található jellegzetes ásósarkantyúról ismerhető fel legkönnyebben.