Képgaléria >

Gólyafészektartó készítés és odútakarítás.

Január 25-én szombaton Kókán, a helyi csoport telephelyén kettő gólyafészektartót készítettünk. Márciusban gólyafészek karbantartást végzünk a Tápió-vidéken. Megigazítjuk a megdőlt fészkeket, eltávolítjuk a gólyák által beépített műanyag zacskókat, bálazsinórokat. Az évek folyamán terebélyesre épített fészkekből visszabontunk 15-20 centimétert, hogy csökkentsük a tartó-szerkezetre nehezedő nyomást. Mivel a gólyák minden évben tatarozzák a fészkeiket, néhány év alatt a fészkek súlya elérheti a 1,5-2 mázsát is. Ekkor fennáll a veszélye annak, hogy leborul és a tojások összetörhetnek, ill. a fiókák elpusztulhatnak. Kókán a Kútlapos utcában, Gombán pedig a "Gólyafészek óvoda" mellett tervezzük a tartókat felszerelni.

26-án vasárnap odútakarítást és karbantartást végeztünk Kókán, a Kenderföldek- égeres mocsárerdőben lévő odútelepünkön. Az odúk megközelítését nehezítette az ingoványos terep és az előző napon esett mintegy 10 centiméteres hótakaró is. Három odút újra cseréltünk. A 3 órás túra ideje alatt 40 db. B típusú odút vizsgáltunk át. Az elhasznált fészekanyagot eltávolítottuk. 2 odúban predációra utaló nyomokat tapasztaltunk (széncinege tollak). Az egyik odúban kettő adult mumifikálódott erdei egeret találtunk. Külsérelmi nyom nem volt rajtuk, valószínűleg vegyszerrel kezelt vetőmagot fogyasztottak. Néhány odút a területen élő harkályok (nagy fakopáncs, balkáni fakopáncs) átalakítottak a saját "elképzelésük szerint". Ebben a határrészben még 65 db. B típusú odút kell ellenőrizni a tavaszi fészkelésig.
KL.

Az év madara 2014-ben a túzok

A túzok (Otis tarda) hazánk és Európa legnagyobb termetű röpképes madara, a pusztai táj szimbóluma. Nyugat-Európa legtöbb országából kipusztult.

A 20. század elején a Kárpát-medencében még összefüggő túzokpopuláció élt, az azóta eltelt időben azonban sok helyről eltűnt, vagy végnapjait éli.

Legfőbb veszélyeztetőjévé az élőhelyeiket felszámoló intenzív agrárgazdálkodás bizonyult.

Bővebben >>

Képgaléria >

Odúkihelyezés Kókán

December 15-én vasárnap kihelyeztük az ez évre tervezett szalakóta és vércseládákat Kóka térségében (a helyi csoport kezelésében lévő odúk száma így 907 darabra nőtt). Fő szempont volt, hogy a két odútípust a szalakóta és a vörösvércse hajdani élőhelyén szereljük fel.

Első helyszín a Felső-Tápió melletti megmaradt rét foltok voltak, ahol sajnos már a 90-es évek elején abbahagyták a legeltetést és a folyamat következményeként megindult a bebokrosodás. 1993-ban a földárveréskor magánkézbe került a terület és az új tulajdonos évről-évre felszántott belőle kisebb részeket. A szakszerűtlenül hasznosított legelő számtalan védett növény és állatfaj élőhelye volt, pl. a szibériai nőszirom, fehér zászpa, haris, fürj, réti tücsökmadár, berki tücsökmadár, nádi tücsökmadár, szalakóta, vörös vércse, kis őrgébics, bíbic, stb.. Mára ezeknek a fajoknak hírmondója sem maradt. Kettő szalakótaodút és kettő vércseládát helyeztünk ki.

A következő helyszín a régi közlegelő térsége volt, itt egy szalakótaodút és egy vércseládát szereltünk fel. A valamikori "közlegelő" nagy része mára elgyomosodott, bebokrosodott, szintén a legeltetés hiánya miatt. Az évekig illegálisan működő homokhordó helyeket (homokbányákat) szintén illegálisan szeméttel töltötték fel. A megtelt gödröket földdel betakarták. Idők folyamán megindult a spontán beerdősülés, főleg akáccal. A kaszálórétként hasznosított terület kb.3-4 hektár. Az alkalmi homokhordás során kialakult gödrök falában minden évben költ néhány gyurgyalag.

A harmadik élőhely az úgynevezett Ritva-legelő. A 80-as évek közepén a helyi Termelő Szövetkezet (TSZ) felszámolta a szarvasmarha állományát, ezután még néhány évig egy helyi magánszemély legeltette 8-10 tehénből álló csordáját. Mintegy 20 év szünet után újra legeltetnek a terület kb. egyharmadán. Néhány hektáron gépi kaszálást végeznek. 1985-ig egy pár szalakóta minden évben költött ebben a határrészben, azóta viszont csak a májuseleji vonulásuk alkalmával figyeltünk meg egy-egy madarat két alkalommal. Az újbóli legeltetés reményt ad számunkra, hogy a szalakóta és a vörösvércse újra költeni fog a területen.

A vörös vércse megtelepedését az is gátolja, hogy a helyi vadásztársaság a szarkát és a dolmányos varjút módszeresen kiirtotta a térségben. A vörös vércse nem épít fészket, az elhagyott szarka és varjúfészkeket foglalja el. Ennek hiányában nem tud megtelepedni. A vércseláda kihelyezése egy lehetőség a vércsék számára, de a végleges megoldást a szarkák és a dolmányos varjak fészkelése jelentené. A legelőt szegélyező fasorba 2 szalakótaodút és kettő vércseládát helyeztünk ki.

A negyedik élőhely a dányi műúttal párhuzamos, a szántóföldek közé ékelődött földút kétoldalán akácfasorral. Az út egyik oldalán nagyüzemileg művelik a földet, viszont a másik oldalon a sok tulajdonos jóvoltából újra kialakultak az úgynevezett "nadrágszíj parcellák. Egymást váltják a búza, lucerna, kukorica, napraforgó, zab, árpa vetések. Változatos élőhelyet biztosítanak sok élőlény számára. Ebbe a fasorba egy vércseládát és egy szalakótaodút helyeztünk ki.

Reménykedünk abban, hogy legalább azokat a fákat nem vágják ki, amelyeken az odúk
találhatók. 2009-ben akácfára szerelt ragadozómadarak (vörös vércse, kabasólyom, kerecsensólyom, erdei fülesbagoly) számára készített műfészket a fával együtt elvitték.

KL.

Az Év Természetfotósa 2013

Minden évben megrendezésre kerül Hazánkban az Év Természetfotósa pályázat, azaz az "ÉTF". A Sajtófotó pályázat után, ez a legnagyobb hazai fotós megmérettetés. A legjobb képek kiállításra kerülnek a Természettudományi Múzeumban, melynek megnyitója idén november 5-én volt.
Közel 4000 fotóból választotta ki a zsűri a legjobbakat! Az "emlősök viselkedése" kategóriában Gódor Miklós tagtársunk "vízi vágta"című képét "dicséretre méltónak" találta.
Miki egyébként a Tápió-vidéki helyi csoport egyik fotósa, már eddig is remek fotókkal örvendeztetett meg bennünket! Gratulálunk !

Vizi vágta Fotó: Gódor Miklós

Képgaléria >

Kedves Tagtársak, Barátaink!

Tájékoztatásul küldöm az alábbi összefoglalót az MME Tápió-vidéki helyi csoportjának tulajdonát képező fészekodúkról. A jelenlegi állapotokat tükrözi. Nem tartalmazza viszont a Felső- Tápió Sülysáp felőli oldalán kihelyezésre kerülő odúkat (szalakótaodú, vércseláda), mert előtte egy terepbejárást elkell végezni, hogy felmérjük mennyi odút birna el ez a terület. Nagyjából a vadászházig gondoltam. A Ritva-legelőn is tervezek szalakótaodú és vércseláda kihelyezést tavasszal. A Tóth-farm jóvoltából újra legeltetnek a terülten, hátha visszatér fészkelni a szalakóta, a vörösvércse és a kuvik.

A Dányt és Kókát összekötő műúttal párhuzamosan, Zsámbok irányába van egy földút fasorral szegélyezve, ide is szerelünk fel legalább 2db. vércseládát. A Malomárokban is utánanézünk, hogy szükség lenne-e szalakótaodúk és vércseládák kihelyezésére. Az összefolaló csak az általunk (MME-Tápió-vidéki HCS.) kihelyezett szalakótaodúkat és a vércseládákat tartalmazza, amiket a DINP helyezett ki, azokat nem.

Érdekességként említem meg, hogy az utóbbi odúellenőrzés alkalmával november 1-én, még mindig találtam ébren lévő, aktív mogyorós és erdei pelét is. Ez bizonyára az enyhe időjárásnak tudható be. Az előző években ebben az időszakban már a pelék javában megkezdték a téli álmukat.

Örvendetes hír az is, hogy az erdei pelék állománya nőtt az előző évekhez képest a Malomárok területén. Rossz hír viszont, hogy a Malomárok Tóalmás felőli szakaszán fakivágást végeznek,
a feltáró út miatt a cserjéket is kivágták, ezzel a pelék élőhelyét megszüntették. Mivel a terület magántulajdonban van és nem áll védelem alatt, tehetetlenek vagyunk. Csak remélhetjük, hogy az idős kocsányos tölgyek, mezei juharok, virágos kőrisek és a néhol faméretű galagonyák nem esnek áldozatul.

Az odúk takarítását általában hétvégenként végezzük, hogy pontosan mikor, arról értesítést küldök, illetve a honlapunkon is olvasható. Az idei költéseredmények feldolgozása folyamatban van.

Odútakarítás, karbantartás, csere.

A helyi csoport legfontosabb feladata ősszel az odútelepeken kihelyezett fészekodúk takarítása, karbantartása, cseréje. A munkát már általában szeptemberben elkezdjük és folyamatosan végezzük az év végéig. Jelenleg nyolc élőhelyen összesen 895 db. odút üzemeltetünk. Az odúk ellenőrzése, karbantartása lassan már meghaladja a kapacitásunkat, ezért újabb odútelep kialakítását nem tervezzük a jövőben.

2009 óta az újonnan belépő tagjainkat 2db. B típusú odúval ajándékozzuk meg, ezeket az odúkat a családiházak kertjeiben, gyümülcsöseiben helyezték ki, az ellenőrzésüket és takarításukat is ők végzik.

A legtöbb fészekodú Kókán található, hét élőhelytípusban.(635db) Belterület, kiskertek, gyümölcsösök: 200db. B típusú odú, 6db. C odú, 12db. D odú, 4db veréblakótelep, 1db. kuvik odú, 1db. gyöngybagoly fészkelőláda.
Felsőhegyi szőlők (30 hektár) 100db. B odú.
Malomárok: 110db. B odú, 8db. speciális bagolyodú, 1db. D típusú odú, 3db. fakuszodú.
Varga-hegy telepített fenyves: 35db. B odú.
Kenderföldek: 50db. B odú, 6db. szalakóta odú, 3db. vércseláda, 3db. bagolyodú.
Felső-hegy égeres: 45db. B odú, 2db. bagolyodú.
Malomárok felsőhegyi része: 25db. B odú, 1db. bagolyodú.
Ritva legelő: 2db. bagolyodú, 5db. D odú.
Vadászház: 11db. B odú, 1db. D odú.

Tóalmás, Andrássy kastélypark: 43db. B odú, 1db. C odú, 1db. D odú, 7db. szalakótaodú, 6db. vércseláda.
Ált. iskola: 4db. B udú, 1db. C odú, 1db. D odú, 1db. veréblakótelep.
Kiskertek: 4db. B odú.
Dány: kiskertek:10db. B odú. , külterület: 1db. szalakótaodú, 1db. vércseláda.
Sülysáp, kiskertek: 22db. B odú, 1db. C odú, 1db. D odú, 3db. szalakótaodú.
Mende, kiskertek: 4db. B odú.
Gyömrő, kiskertek: 6db. B odú.
Maglód, kiskertek: 6db. B odú.
Budapest, kiskertek, lakótelep, óvoda: 20db. B odú, 2db. C odú, 2db. D odú, 1db. veréblakótelep.
Tápiószecső, kiskertek: 4db. B odú.
Nagykáta, kiskertek: 24db. B odú, 1db. C odú, külterület: 2db. szalakótaodú.
Farmos, kiskertek: 4db. B odú.
Tápiószele, Blaskovich Múzeum parkja: 6db. A odú, 12db. B odú, 3db. C odú, 2db. fakuszodú, 1db. veréblakótelep.
Ált. iskola: 4db. B odú, 2db. C odú, 1db. D odú, 1db. veréblakótelep.
Kiskertek: 6db. B odú.
Tápiógyörgye, kiskertek: 4db. B odú.
Jászberény, kiskertek: 4db. B odú.
Tápióság-Szentmártonkáta-Pánd- külterület: 20db. szalakótaodú.

KL.

Képgaléria >

Odútakarítás az MME Tápió-vidéki helyi csoportjának egyik kókai odútelepén.

Október 13-án odútakarító túrát szerveztünk Kókán a Malomárokban lévő odútelepünkön, ahol 110 db. B odút, 2 D odút, 3 db. fakuszodút és 8 db. baglyok ( macskabagoly, füleskuvik) részére kihelyezett odút üzemeltetünk közel 30 éve.

Indulás előtt a résztvevőket tájékoztattuk az élőhelyről, a kihelyezett odúk számáról, típusáról, az odúkban költő madárfajokról és a "másodlagos" lakókról a védett pelékről. A területen a leggyakoribb költőfaj a széncinege és a mezei veréb, a harkályok által kitágított odúkat a seregély foglalja el. 1-2 odúban a kékcinege és a csuszka is nevel fiókákat minden évben. Idén az egyik D odúban búbosbanka költött.

Az első költési időszak után május végén, júniusban a gazdag cserjeszintnek köszönhetően, a védett kisemlősök közül a mogyorós pele és a ritkább erdei pele is igényt tart a biztonságos szaporodóhelyekre. A madarak által elhagyott odúkban hozzák világra kölykeiket. Az ellenőrzött 40 údúból 31-ben mogyorós pelék, 4-ben erdei pelék, kettőben pedig erdei egerek tartózkodtak. Ebben az időszakban a pelék nappal is aktívak, energiát gyűjtenek, mivel téli álmot alszanak. A téli álomra viszont csak néhány odúban rendezkednek be, nagy részük a talaj száraz üregeiben, vagy a fák gyökerei között készített fészekben, fagymentes helyen telel.

A túrán 22-en vettek részt, reméljük új élményekkel gazdagodva tértek haza.

Kertész László, MME Tápió-vidéki hcs.